A proaktív hozzáállás általában véve minden helyzetet megkönnyít, de ez különösen igaz a kihívást jelentő, stresszes szituációkra. Itt kulcsfontosságú, hogy az egyén jó önismerettel rendelkezzen. Tudja azt, milyen erőforrásokkal rendelkezik. Melyek azok, amik fejlesztésre/kialakításra szorulnak. Ezek felfedezésének és tudatosításának remek módja pl. a Solution Focus-ú coaching.

Tudnunk kell azt, hogy milyen működésünk támogat minket, milyen stresszorok tudnak kibillenteni egy adott szituációban.

Ebben akár a TA (Tranzakcióanalízis- pszichoterápiás elmélet, Eric Berne) vagy akár a PCM (Process Communication Model-személyiségmodell, Dr. Taibi Kahler) alapú megközelítés lehet nagy segítségünkre.

A másik fontos dolog, hogy legyen egy tiszta cél/vízió előttünk. Ezáltal inkább a problémák megoldandó feladatokká válnak a célhoz vezető úton, nem pedig bénító tényezők lesznek.

Ha tudjuk milyen erőforrások birtokában vagyunk, inkább látjuk a helyzetekben a kihívást, mint a stresszt okozó fenyegetést.

A felkészültség, ami az önismeretből jön, ad egyfajta egészséges önbizalmat. Tisztában vagyok magammal; a képességeimmel, vágyaimmal és nem félek megmérettetni. Ha nem úgy alakul, akkor pedig tapasztalattal leszek gazdagabb, ami nagyon fontos a további sikereimhez, fejlődésemhez.

Ettől függetlenül adódhat úgy, hogy az általunk elképzelt dolog nem úgy, vagy egyáltalán nem valósul meg. Ilyenkor képesek vagyunk objektívebben rálátni a történtekre és tanulni belőle, vagy akár újratervezni. A fontos az, hogy tudatában legyünk annak, hogy a tapasztalás nagyon fontos a további fejlődésünkhöz és jövőbeli sikereinkhez. Ennek fényében aranyat ér, az is, ha valami nem sikerül.

Ha ezzel a szemlélettel felvértezve indulunk a mindennapok „csatáiba”, akkor csak nyertesként jöhetünk ki belőlük.

így hatékonyan menedzselhetjük az életünkben felbukkanó stresszt és nehézségeket.

A tudatosságnak hála, nem (vagy nem akkora mértékben) kapcsol be az „Üss vagy fuss” reakció, amely a vélt vagy valós veszélyre adott válaszreakciója az idegrendszernek, hanem egy sokkal nyugodtabb állapotból, objektívebben tudjuk szemlélni a problémát.

Teljesen más perspektívából nézhetünk rá a nehézségekre és nem tűnnek bénítónak vagy megsemmisítőnek, szimplán a kihívást látjuk majd bennük.

Tehát a proaktív megküzdés egyenes út a rezilienciához, ami napjaink egyik legfontosabb „szuperképessége” az állandóan változó, kiszámíthatatlan világban.

Ha nem vagy tisztában az erőforrásaiddal vagy szeretnéd őket tudatosabban használni, akkor keress meg bátran!